"Volt olyan, aki rám talált, volt olyan, aki csak megkívánt, s lesz még olyan, akit csak én akarok. Volt olyan, aki megkapott, volt olyan, aki elhagyott, s lesz még olyan, aki újra megteszi. Volt olyan, aki felkavart, volt olyan, aki elzavart, s lesz még olyan, akinél ott maradok!"
"Vakon megbízom benned - és magamat ismerve ez elég nagy szó. Amikor mellettem vagy, és fogod a kezem, a félelem szó rögtön értelmét veszti. Veled bármikor, bárhová elmennék, egyetlen szó nélkül. Te őrültségnek hívod ezt… én szerelemnek."
"Felemelsz, aztán a földhöz vágsz, sohasem vagyok biztos az érzéseidben. Én őszintén megnyíltam előtted, de nem tudom miért! Magadhoz engedtél, de hiába: néha a szemeid oly üresek, hogy belül megfagyok tőle.. és sohasem mondod ki igazán, ami a fejedben jár. Olyan érzés ez, mintha törött üvegen járnék: tudni akarok mindent, de nincs elég bátorságom megkérdezni"
"Vajon milyen anyagból lehet a lélek, hogy olykor nehezebb, mint egy ólomketrec, máskor pedig könnyebb, mint egy pitypangpihe?"
"A barátság azok közé az érzelmek közé tartozik, amelyeket nem lehet szavakkal megfogalmazni. Számomra a barát olyan ember, aki megmondja az igazat, akkor is ha tudja, hogy fájni fog. Akkor is ha sejti, hogy ezer darabra fog tépni a mondandója - kimondja. Megvárja, míg darabjaimra hullok - aztán újra összerak. Aki, ha sírok, addig marad velem, míg nem nevetek a saját magam szerencsétlenségén. A legszebb dolog a barátságban pont az a dolog, ami leírhatatlan.. hogy van köztetek egy olyan kapocs, amit semmi sem szakíthat meg. Sem az idő, sem a halál."
"Mindennél jobban hiszek a szívemnek. Mégis én vagyok az a lány, aki ezernyi lakattal védi vasráccsal körülvett szívét. A zárakat sokan próbálták már kinyitni, hol sikerrel, hol sikertelenül.. azonban van valaki, akinek már a jelenlététől is eltűnik minden akadály"
"Azt mondják, a nyári szerelem mindig hamar elillan, de néha előfordul, hogy az, ami csak egy kalandnak indult, valami igazivá változik. Persze mindig voltak és lesznek is, akiket megégetett a forróság, s ők csak egy dolgot akarnak az ősz beköszöntével: felejteni. Mások azonban legszívesebben megállítanák a nyár utolsó napjait, hogy minden percet örökké élvezhessenek"ú
"Azt mondják, a nyári szerelem mindig hamar elillan, de néha előfordul, hogy az, ami csak egy kalandnak indult, valami igazivá változik. Persze mindig voltak és lesznek is, akiket megégetett a forróság, s ők csak egy dolgot akarnak az ősz beköszöntével: felejteni. Mások azonban legszívesebben megállítanák a nyár utolsó napjait, hogy minden percet örökké élvezhessenek"
"..tudtam: bárhogy is alakul majd az életünk, ez a pillanat akkor is a miénk lesz - örökre, kitörölhetetlenül, a szívünkbe és az emlékeinkbe vésve"
"Miért van az, hogy egyes embereket lehetetlen elfelejteni? Egy dal, egy hely, egy mozdulat - bármi felidézi benned, és onnantól kezdve nem tudsz parancsolni a gondolataidnak. Hiába szenvedsz tőle, a hiány feleslegesen uralkodik el rajtad, mert soha nem lesz semmi már a régi. Az emberek változnak, te pedig nem tehetsz ellene semmit, csak nézed csendesen, ahogy az, aki valamikor az egész világot jelentette neked, szép lassan kisétál az életedből"
"Minél több fiút megismerek, annál inkább rájövök, hogy nekem csak egyetlen srácra van szükségem.. Rád"
"Lehet, hogy várnunk kell arra az emberre, aki nem csak tolerálja a dilijeinket, de szereti is azokat!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése