2011. április 2., szombat

Minden gondolatomat ő köti le...


"Találkozni veled - ez volt a sorsom, a barátoddá válni - ez a döntésem volt, de szerelembe esni veled - ez az irányításom nélkül zajlott."

"Ha van egy szív, mely érted dobban, szeresd őt mindenkinél jobban. Mert ki tudja, lesz-e idő, mikor fáj a szíved érte, de már késő."

"Eddig sohasem éreztem, amit most érzek. Eddig sohasem féltem, hogy mi lesz, ha mégsem kellek. Most félek! Most akarom, hogy kelljek!"

"Ne tervezgesd előre az életed, hagyd, hogy magától alakuljon! Ne keresgélj a tökéletes pasi után, hagyd, hogy ő találjon rád! Az élet olyan egyszerű.. a dolgok épp csak annyira komplikáltak, mint amilyenné tesszük őket"

"Minden gondolatomat ő köti le. Repülök, lebegek, szárnyalok, akár egy pillangó. Olyan, mintha mindig is ismertem volna őt. Máskor pedig idegennek tűnik. Lehet, hogy ez mindig így van, ha az ember igazán szerelmes."

"Légy fülig szerelmes, olyat találj, akit őrülten szeretsz, és aki ezt viszonozza. Ha szerelem nélkül mész végig az úton, akkor egyáltalán nem is éltél."

"Te hogy gondolod ezt? Én nagyon bonyolult és problémás csaj vagyok… meg hisztis, féltékeny, és lökött. De nagyon tudok szeretni, és ha valakit szeretek, azt örökké szeretem. Csak van, akinek nem elég, ami én vagyok… de ez van, magamnál nem tudok, és nem is akarok se több, se kevesebb lenni. Én így gondolom, innentől rád van bízva, hogy megéri-e..."

"Az a pillanat, amikor megcsókolsz valakit, és körülötted minden elhomályosul. Hirtelen megszűnik minden, csak ti ketten léteztek. Rádöbbensz arra, hogy Ő az, akit életed végéig csókolnod kell és csókolni akarsz. Egy pillanatig átélheted ezt a csodát. Egyszerre tudnál sírni és nevetni, mert boldog vagy, hogy végre megtaláltad, és félsz attól, hogy valaki talán elveheti tőled."

"Gyere ide, ölelj át, csókolj meg.. Kérlek ne menj el sohasem! Szeretlek! Nem mondom ezt akárkinek, hisz már sokszor megbántottak miután ki mondtam, de te teljesen más vagy... te vagy az aki igazán kell nekem, akire eddig vártam! Nem akarlak soha elveszíteni"

"Amikor az ember találkozik azzal, akinek közelségétől az első pillanattól kezdve hevesebben kezd verni a szíve, akinek a hangja zeneszó a számára, akiért meg tudna halni, s tőle elválni akár csak egyetlen napra is kín, az az igazi szerelem."

"Szeretem mikor meg csillan szeme mikor a pillantása rám vetül,szeretem, hogy a világban már nem vagyok egyedül."

"Megnéztem a szótárban a vonzó, a helyes, az édes szavak értelmezését, és nem csodálkoztam rajta, hogy a te neved volt odaírva."

Ne kérdezd, hogy miért éppen te...


"Amikor valaki nagy hatással van ránk,mindig találunk okot azt hinni,hogy ő az igazi számunkra.Teljesen mindegy hogy mi az ok(jelenesetben pl. az éj fényei ragadtattak el) majd egy idő után mindent amit a másikban szerettünk kezd elviselhetetlenné válni, de abban az elvarázsolt pillanatban ugy érezzük rátaláltunk arra,akit egész életünkben kerestünk"


"Tudod milyen az amikor nem tudsz megszólalni a másik ember mellett és csak hallgatod a másik lélegzetét, szívverését, érzed az illatát? Annyira sok mindent akarnál kérdezni de nem tudsz mert leköt hogy megsimogasd az arcát, fogd a kezét, érezd minden mozdulatát. Beléd szerettem egyszerűen és tisztán."

"Gyakran ringatjuk magunkat olyan álmokba, amikről valójában tudjuk, hogy sohasem valósulnak meg. Reménykedünk, bár tudjuk hogy semmi remény nincs. Várakozunk, noha tudjuk hogy soha nem érkezik el a pillanat. Tudunk mindent, kivéve feladni a reményt."

"Egy nap majd besétál valaki igazán különleges az életedbe, és akkor majd rádöbbensz, hogy miért nem működött eddig soha a dolog mással."

"Gyere ide, ölelj át, csókolj meg.. Kérlek ne menj el sohasem! Szeretlek! Nem mondom ezt akárkinek, hisz már sokszor megbántottak miután ki mondtam, de te teljesen más vagy... te vagy az aki igazán kell nekem, akire eddig vártam! Nem akarlak soha elveszíteni!"

"Az a pillanat, amikor megcsókolsz valakit, és körülötted minden elhomályosul. Hirtelen megszűnik minden, csak ti ketten léteztek. Rádöbbensz arra, hogy Ő az, akit életed végéig csókolnod kell és csókolni akarsz. Egy pillanatig átélheted ezt a csodát. Egyszerre tudnál sírni és nevetni, mert boldog vagy, hogy végre megtaláltad, és félsz attól, hogy valaki talán elveheti tőled."

"Ne kérdezd, hogy miért éppen te. Ne kérdezd, hogy mi különös van benned. Nincs benned semmi különös, magamnak sem tudom megmagyarázni. Mégis - íme az élet misztériuma - semmi másra nem tudok gondolni."

"Ahhoz, hogy egy csók igazán jó legyen, jelentenie kell valamit. Azzal kell megtörténnie, akit nem tudsz kiverni a fejedből, hogy mikor az ajkaitok összeérnek, egész testeddel érezd. Olyan heves és mély kell legyen, hogy ne akarj többé levegőt venni. Nem szabad az első csókkal csalni, hidd el, nem érné meg, mert ha megtalálod az igazit, az első csók sokat jelent."

"Finoman, rajongva csókolt meg. Megfeledkeztem a tömegről, a helyről, az időpontról, az okról... csak arra emlékeztem, hogy szeret, akar, és az övé vagyok."

"Tudod olyan ritkán jön össze, hogy két ember igazán szeresse egymást. Vagy az egyik szerelmes és a másik elfogadja vagy csak valami összetartja őket. Fogadj meg tőlem egy tanácsot: ne okozz másoknak bánatot, meg szenvedést. Ha szereted őt, úgy tedd, hogy ő is boldog legyen. Hisz olyan rövid ez az élet és annyira kevés jó dolog jut belőle, hogy azt a pici kis örömet el kell fogadnunk ami néha jut."

"Minden olyan fiú bántani fog, aki azt mondja, hogy szeret? Igen. Akkor mi a különbség közöttük? Hogy nem mindegyik fog szándékosan bántani. Akkor nem is létezik az Igazi? De igen. Az az igazi, akinek nem kellenek szavak, hogy kifejezze, hogyan érez irántad."